„A mi kis városunk”
Várostervező valóságshow

– kreatív várostervezés az MTV 1 műsorán

„Miért nem tudnak ide egy játszóteret rakni?”
„Miért nem lehet egy rendes parkolót építeni?”
„Miért nem csinálnak már valamit ezzel a lepusztult térrel?”

Mindig ők, a város vezetése! Kinek ne jutottak volna már eszébe hasonló gondolatok egy-egy elhanyagolt városrészen áthaladva. De miért nem gondolkodhatunk mi is A mi kis városunk legégetőbb problémáin? Legyünk kreatívak a várostervezésben is: Találjuk ki magunk, legyen nekünk is ötletünk: milyen tervek, ötletek, megvalósulások születnek egy-egy városi térben

A mi kis városunk az MTV1-en

A British Council által kifejlesztett és a Studio Metropolitana szakmai segítségével kialakított műsor az MTV 1-es csatornáján 2009. április 27-től kezdődően 8 alkalommal került megrendezésre, az ország 8 városában. A játék minden helyszínen egy-egy a város számára fontos helyszín funkciójának vagy akár fizikai megjelenésének újratervezését kérte a játékosoktól. A helyszín változatos: használaton kívül álló templom, leromlott állagú autóbusz állomás, híresnek-fontosnak vélt városközpont, vagy turisztikai vonzerejű vár, lerobbant laktanya vagy forgalomból kivont vasútállomás. A sorozatának célja, hogy Magyarország 8 városának “másik arcát”, jövőbeni lehetőségeinek bemutassa.

Játékos szemléletformálás

A mi kis városunk filmben a játékosok a polgármestertől kapták meg a feladatot. Azt a helyszínt, amelyre a város vezetése kreatív ötleteket, javaslatokat várt. A városfejlesztési játék kettős célt szolgált. Egyrészt segítette a városvezetőket abban, hogy kreatív ötleteket kaphassanak városuk lakóitól, új, megtermékenyítő gondolatokat. Másrészt pedig a városlakókat is segítette, hogy a város adottságain, lehetőségein, problémáin gondolkodjanak, és erősítse őket abban a tudatban, hogy ők is beleszólhatnak, ők is részesei a város tervezésének. A dolgok nem mindig a fejünk fölött dőlnek el.

Meglepő szereplők, meglepő ötletek

A mi kis városunk játék elsődleges céljaként szerepelt, hogy a város fejlesztését ne mindig a bürokrácia, a politikusok döntsék el, hanem legyen lehetősége a beleszólásra az adott város, városrész életének alakítóinak is, kreatív szakembereknek, akik eddig az orrukat se dugták a várostervezés felé: szakácsok, galériatulajdonosok, ügyvédek, diákok, színészek, divattervezők, egyetemisták, orvosok, fodrászok, nyugdíjas tanárok, pékek stb. Hiszen ők azok, akik nap, mint nap használják a városi tereket, ők alkotják a város életét is.

A TV műsor felépítése

A 8 helyszín mindegyikén 2-2 5-7 főből álló csapat mérte össze tudását. Az egyikben a város szakemberei, üzletemberei egészítették ki a játék álllandó szakértőit, a másik csapat pedig civil, mindennapi városlakókból állt, akik önként jelentkeztek a játékban való részvételre. A civil csapat több külső segítséget is kapott, magyarországi várostervező szakértőtől, grafikus-tervezőirodától és konzultáltak a főépítésszel is. A verseny helyszínenként egy multimédiás, összművészeti prezentáció-csatával zárult, amelynek keretében a két csapat a zsűri, és a város megjelent lakói előtt mutatatták be fejlesztési terveiket.

A mi kis városunk játék megszólította a helyi szakembereket (főépítész, irodavezetők, iskolaigazgatók, politikusok, stb., akik a lehetőségekkel szembesítik a játékosokat) és a helyi közösségeket (civil szervezetek, lakók, akik a helyi viszonyokkal szembesítik a játékosokat).

A játék a versengő csapatok ötlet-parádéjával zárult, amelyek alapján a közönség – tv közönség is! – szavazott és így kerültek kiválasztásra a győztes tervek.